Új üzenetek · Résztvevők · Fórumszabályzat · Keresés · RSS ]
Oldal 1 / 11
Monster Hunter Hungarian Fansite » Egyéb dolgok » MH - Egyebek » Story 2.fejezet: Barát a hóviharban (Folytatodik a kaland)
Story 2.fejezet: Barát a hóviharban
KoloszusDátum: Hétfő, 2010-11-08, 1:27 AM | Üzenet # 1
Polgár
Csoport: Felhasználók
Üzenetek: 7
Hírnév: 0
Állapot: Offline
Egy-két óra gyaloglás után a hegyi táborba értek. Az ilyen helyeken a vadászok elvégzik az utolsó simításokat. Például, vesznek pár dolgot, amit elfelejtettek betenni otthon. De ez az a hely is ahova a sérült vadászokat szállítják. Jelenleg Jin-nek nem kellett semmi innen, csak a küldetésre koncentrált. Nem úgy mint Bur. Ő egy csinos felyne-re koncentrált leginkább. A neve Clau volt. Soha nem merte megszólítani, mert akármilyen bátor a harcba annál inkább fél a nőktől. Akár egy Tigrex-el is ki merne állni, ha úgy hozza a sors de, nők előtt elakad a lélegzete, nemhogy még viccesedjen is nekik. Clau-nak nem volt gazdája. De várjunk csak. Harci öltözékbe volt, ami azt jelenti, hogy küldetésre készülhet vagy éppen jött. De akkor úgy látszik mégis akadt valaki aki gondját viselje. Jin érdeklődését is felkeltette valami. Részben ő is azokra a dolgokra gondolt, mint Bur de másrészt meglátott valakit. Valakit, akit eddig nem látott még a környéken sem. Egy lány volt. Kinézetre azt mondta volna, hogy valami királyi család egyik hercegnője lehet. Teljesen elcsábította egy másodperc alatt. A probléma, viszont az hogy ő sem ért jobban a nőkhöz, mint Bur. Arra gondolt inkább indulniuk kellene mielőtt a lány észreveszi őket és akkor kénytelen lenne megszólítani. De már késő volt az indulásra ugyanis a lány kiszúrta hogy figyelik.
- Hello!- szólította meg a lány őket, nyomába ott volt Clau is.
- Hel-l-l-ló!- Dadogta vissza Bur és Jin egyszerre. Közelebbről még gyönyörűbb volt. Haja Barna volt pont, mint a szemei. Jin még sohasem beszélt ilyen gyönyörű lánnyal és nem tudta mit mondjon.
- A nevem Crystal, de szólíts csak Crissy-nek. Jin igaz?- Érdeklődött Crissy.
- I-i-i-igen.- Még mindig Crissy hatása alatt volt Jin.
- Meséltem Crissy-nek hogy mííílyen jó harcosok vagytok és meg akart ismerkedni veletek miaú. Váárjunk. Hol van Din?- Szólt közbe Clau.
- Súlyosan megsérült. Tüzes sárkánybogyó kell neki a gyógyulása érdekében .- Mondta Jin és érezte ezek a szavak visszarántják a habos gyönyörből a puszta valóságba.
- Sajnálom. Talán tudunk segíteni, gyűjteni. Mi is a hegyekbe megyünk, Gyógynövényt gyűjteni a hegycsúcsok tetejéről.- Ajánlkozott Crissy.
- Köszönöm, talán úgy gyorsabb lesz.- Fogatta el az ajánlatot Jin és Bur is hevesen bólogatott. Arra gondolt talán tudna Clau-val beszélni.
Ígyhát a négy harcos elindult. Jin-be olyan elszántság volt, mint a Diablos-ba mikor párjáért küzd. Nemsokára a hegy lábához értek és Crissy elindult egy tágas barlang fele.
- Várj!- Van itt egy gyorsabb út, már ha szeretsz mászni.- Mondta Jin.
- Felőlem rendben.- szólt Crissy
- Előreküldöm Bur-t nehogy meglepetés legyen odafenn .- Mondta Jin.
Ekkor Bur már meg sem várta, amíg szólnak neki, elkezdett ásni olya sebességgel, ahogy csak egy Daimyo tud. Ez is egy különleges képessége volt. Így gyorsabb volt mintha járna de fárasztóbb is. Ami egy harcnál nem előny, ha elfárad. Pár másodperc és már vissza is ért.
- Minden tiszta nyaú, sehol egy szörny.- Jelentette ki Bur.
- Nekem itt valami bűzlik. Miért nincs egy Gioprey se?- gondolkozott Jin.
- Ah… Ajándék Khezu-nak nyee nézd a fogát. Inkább síííessünk ezzel a feladattal.- Próbálta Jin-t nyugtatni Bur.
- Akkor indulás.- Szolt a lányoknak Jin.
Már a hegy felénél tartottak, amikor hirtelen hóvihar támadt. Jin-nek egyre rosszabb előérzései lettek. Nem tetszik neki ez. Sehol egy szörny, még a bogarak hangja is eltűnt. Most meg hirtelen hóvihar. Több van itt a háttérbe, mint némi szerencse. Miután felértek Jin elhatározta most tábort vernek. Fenn már várta a Bur és Clau a két harcost. Jin úgy vette ki e helyzetből, hogy Bur-nak sikerült megszólalnia és jó úton halad Clau-val. Úgy érezte ő sem maradhat le tőle.
- Bur és Clau légy szíves hozzatok fát arról a bokorról ott. Crissy légy szíves segíts felállítani a sátrat. Megállunk, amíg a vihar elcsendesedik.- Kiabálta az utasításokat Jin.
- Ki mondta hogy te vagy a főnök?- Vonta kérdőre Jin-t Crissy. Jin ebbe a pillanatba jött rá hogy tényleg nem kérdezett meg senkit hogy lehet ki legyen a ’’ csapatkapitány ’’. Arca a vihar ellenére is jól láthatóan kipirult és úgy érezte legszívesebben elsűlyedne. Elkezdett makogni de senki nem értette mit. - Ne félj csak vicceltem. Hahaha!- Nevetett Crissy. Jin vele nevetett és már jobban is volt. Majd elkezdték a sátrak felállítását.
A nap lassan elérte a szemközti horizont szélét. A vihar enyhébb lett, de nem állt el. A kis csapat megbeszélte hogy megvárják a pirkadatot az indulással. A tűz körül ült a négy harcos és történeteket meséltek egy adag sült hús mellett.
- Tudod, örülök, hogy velünk tartotok. Nem gondoltam hogy ez a feladat ennyi ideig elhúzódhat. Nem tetszett nekem az a vihar. Túl hirtelen jött, ahhoz hogy sima vihar legyen.- Mondta Jin.
- Szerintem csak egy sima vihar lehetett miau.- Szolalt meg Bur.
- Megyek inkább tüzifáért.- Mondta Jin és kiment a sátorból.
- Te Bur, Jin-nek van barátnője vagy tetszik neki valaki?- Kérdezte Crissy kíváncsian.
- Nyeem senki, de biztos vagyok, hogy te bejössz nyeki de az is biztos hogy egy ilyen hölgyikének van barátja .- Mondta Bur.
- Nyeem nincs., Se neki se nekem nya.- Szolt közbe mosolyogva Clau aki közvetlenül Bur mellett ült. Bur megértette a célzást és visszamosolygott.
Kinn nagyon hideg volt. Jin kezdte bánni, hogy vállalta a fa utánpótlást. Mikor a legközelebbi bokorhoz ér valami megcsapta a fülét. Valaki bujkál, de nem látja hisz még mindig havazik és már sötét is volt. Mint minden jó vadász ő is az ösztöneire hallgatott és csöndben leguggolt, várva a pillanatot mikor támadhat. A hang igen különös volt. Olyan, mint egy Gioprey, de most más volt, mint általában. Mintha bajba lenne. Jin úgy döntött megnézi. Minél közelebb ment a hangok annál hangosabbak voltak. Mint egy sebzett vad kiabálna kegyelemért. Mikor látótávolságon belül került meglátta a hang forrását. Egy Velocidrome volt. Teljes testét vérző sebek borították. Ezek az állatok nem a kegyelmességről voltak híresek, de Jin megsajnálta ezt a halálán lévő szegény teremtményt. Odament és előhúzta a kardját. Egy könnyed mozdulattal véget vetett a szenvedéseknek és teljes némaság lett úrrá a domboldalon. Jin miután megvizsgálta a nyomokat nem hitte hogy Tigrex lehetett. Azok széttépték volna őt, és nem hagyták volna így itt. A sebek mélysége alapján valami átdöfte de nem csak egyszer. Ezen kívül jól érezhető volt az égett hús szaga is. Az égés eléggé nagyfokú volt. De inkább olyan mintha villám ütötte volna meg. Aki, vagy ami ezt tette az inkább menekülni akart, nem élemet szerezni. Miután egy kis hússal és fával visszatért a sátorba elmondta a többieknek mit látott. De nekik sem volt ötletük mi lehetett. Megegyeztek, hogy reggel levelet küldenek a banyának a történtekről egy sólyommal. Addig is felváltva őrködtek. Első Jin majd Crissy és végül a két felyne. Az éjszaka sima volt. Támadásmentes. Egyedül Jin őrködése alatt történt, az hogy kb. éjfél körül északról villámlást lehetett látni, de se felhő és csak egy-két másodpercig tartott. Reggel a sólyom elküldése után továbbindultak. Jin-nek továbbra sem tetszett hogy egy szörnnyel se találkoznak. Miután elérték a hegyek tetejét, megtalálták a bokrokat is.
- Akkor álljunk neki a szedésnek. Így együtt pár perc alatt megleszünk. Ne szóródjunk túl mesze egymástól.- Mondta Jin.
Megkezdték a szedést és tényleg pár perc alatt meg is voltak. Jin remélte hogy a visszaút is hasonlóan sima lesz, mint az ide út. De valamiért úgy érezte ez nem így lesz. A banya sólyma pont az indulásuk előtt érkezett. Jin tudta jó hír nem lehet de, nem gondolta hogy ilyen veszélyes lénnyel kell szembe nézniük. A banya levelébe ez állt:
„Kedves Fiam!
Örülök, hogy lassan eljuttok a célig. A leírásod alapján tudom melyik lény lehet. A vihar nem normális, ha ilyen gyorsan jött. Igazad volt. A bányász elmondásai alapján és a Velocidrom alapján, amit találtál csak a KIRIN lehetett. Ez egy misztikus lény. A teste olyan, mint egy lóé, de van egy szarva. A szarv segítségével vonzza maga köré a gyilokos villámait. Nagyon gyors és könnyed mozgásával könnyen kitér a támadások elől. A tűz jó fegyver ellene, már ha eltalálod. A fejét érdemes ütni, hátha elkábul. Nagyon vigyázz vele. Kegyes, aranyos kisállatnak tűnik de másodpercek alatt dühödt vadállattá tud változni. Szarva igen éles és szereti az ellenfelét lerohanni. Ha találkoznál vele, inkább bújj el. Egyedül nem lenne esélyed. Din jobban van de a tűzbogyótól jobban lesz teljesen. Még egyszer megkérlek vigyázz magadra.
Sok szerencsét: Alanay „
A hírek megijesztették Jin-t. Ha ez az igazi legendás Kirin már érti, hogy miért nincs egy szörny se a környéken. Elmondta a többieknek, mivel állnak szembe.
- Akkor most nagyon óvatosnak kell lennünk.- Mondta Crissy
- Igen, úgyhogy nincs vesztegetni való időnk. Indulás.- Mondta Jin.


Monster Hunter Freedom Unite (HR7)
 
Monster Hunter Hungarian Fansite » Egyéb dolgok » MH - Egyebek » Story 2.fejezet: Barát a hóviharban (Folytatodik a kaland)
Oldal 1 / 11
Keresés:

Mini-chat